Kolozsváron a Farkas utcai Barabás Miklós Galériában megnyílt a Belényesen élő Miklós János kiállítása. A 60. életévét idén töltő Miklós János festőművészként, grafikusművészként, szobrászként és tanárként egyaránt tevékenykedő alkotó, az elmúlt húsz évből pedig számtalan egyéni és csoportos kiállítás fűződik a nevéhez. A megnyitón szó esett Németh Júlia frissen megjelent Kolozsvár Mű-hely-szín című kötetéről, amely a műkritikusnak az elmúlt nyolc év során publikált, művészetekkel kapcsolatos írásainak gyűjteménye. A szerző elmondta: hármas évforduló kapcsán született a kötet: 110 éve alakult meg az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság, 80 esztendővel ezelőtt jött létre és 15 éve alakult újjá a Barabás Miklós Céh. /Ferencz Zsolt: Életöröm és tavasz a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2009. október 16.
Veres Péter székelyudvarhelyi muzeológus egyszemélyes szellemi műhelyének, könyvkiadójának neve a Litera-Veres. A jobbára történelmi, néprajzi, művelődéstörténeti, irodalmi és képzőművészeti témákat megjelentető, tíz éve működő kulturális intézmény szép eredményekkel büszkélkedhet létezése óta. Ízléses, olcsó zsebkönyveket jelentetett meg: Szent István király intelmei; Gróf Apponyi Albert trianoni beszéde; Adalékok a Wass Albert-dossziéhoz (dr. Szakács István Péter). A történelmi, néprajzi művek között van: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett (Jánosfalvi Sándor István); Székely történeti kistükör (Hermann Gusztáv Mihály); Székely asszony, székely család (Kolumbán Zsuzsánna); Udvarhelyszéki famesterségek (Haáz Ferenc); Az erdélyi zsidókról (Gidó Attila). A közelmúltban két jelentős képzőművészeti tárgyú könyv látott napvilágot a Litera-Veresnél. A Kolozsvár művészeti életének egy bizonyos szakaszát vizsgáló vaskos, tekintélyes mű szerzője, Németh Júlia az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság és a Barabás Miklós Céh megalakulásának, illetve újraalakulásának fényében tárja az olvasó elé mondanivalóját (Kolozsvár – Mű-Hely-Szín, képzőművészeti látlelet). A másik mű a jeles kolozsvári művészettörténész, Murádin Jenő tollából származik: Ács Ferenc, az impresszionizmus erdélyi úttörője. A szerző szerint Ács Ferenc (1876–1949) képviselte látványosan az erdélyi részek felé is utat nyitó plein air festészetet és az impresszionizmust. Tíz éve alapította, azóta szerkeszti és megjelenteti Veres Péter az Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóiratot is. /Komoróczy György: Litera-Veres. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./
